A kollégium története |
Az akadémia indulásakor a kezdõ évfolyamokat, amelyek létszáma általában 20 fõ volt, az intézet épületeiben el tudták helyezni. A századforduló idején a hallgatói létszám már 300 körüli volt, ezért a szállásuk biztosítása végett egyre inkább az óvári lakosságra szorultak. Az akadémia és a város között ekkor alapozódott meg a legendásan jó kapcsolat.
A minisztérium 1910-ben 100.000 koronát ajánlott fel a konviktus építésére. 1922-ben a fõhercegi uradalom telket adományozott, és 1929. október 9-én került sor a konviktus átadására. Ebben 70 fõ részére a központi fûtéses szobák minden kényelmet kielégítettek.
A konviktus 1959. november 13-án a Cserháti Sándor nevét vette fel. A kollégiummá váláshoz elengedetlenül szükség volt a kollégiumi tanács és a diákönkormányzat létrehozására. Irányításuk alatt készült el a diákotthon Szervezeti és Mûködési Szabályzata ill. a Házirend.
Az 1962/63-as tanévben kényszerbõl a konviktusban 150, a várban 90 fõt helyeztek el. A lányok kezdetben a konviktus földszintjének baloldali részén, majd az elsõ emeleten laktak. A kollégiumi felvételnél elsõsorban a tanulmányi eredményt vették figyelembe. Két utóvizsga estén a hallgatót kizárták.
A súlyos szállásgondokon a konviktus mellett 1964. szeptemberében átadott 120 férõhelyes négyemeletes diákotthon segített. A lányok a konviktus épületébõl az új épület harmadik és negyedik emeletére költöztek. A lakószobák 3 hallgató részére biztosítottak kultúrált életkörülményeket. A két épület átadásával a várban megszûnt a diákotthon. A levelezõ hallgatók részére külön épület állt rendelkezésre. Ez volt a mai „C” épület.
A diákotthon egyre fokozottabb szerepet játszott az intézmény életében. Elérte azt a fejlettségi fokot, hogy kollégiummá váljék. A diákotthon 1968. április 4-tõl kollégiumként mûködik. A konviktus 1975-ös épület-felújítása során az emeleti szobákban mosdók, az épület összes szobájában heverõk kerültek a vaságyak helyére. A kollégium két épületében 1984-ben 2-3 ágyas szobákban 212 nappali tagozatos hallgató nyert elhelyezést. A kollégisták 25%-a nõ, 75%-a férfi volt.
A sok lelkes hallgató önzetlen, fáradtságos munkájának köszönhetõ, hogy 1985. április 4 –én elnyertük a „Kiváló Kollégium” címet.
Az 1991-es év újabb jelentõs esemény kollégiumunk életében, hiszen két épülettel 192 kollégiumi férõhellyel bõvült. A fent említett két új épület kétágyas szobáival, kényelmes és nyugodt elhelyezést és életkörülményeket biztosít hallgatóinknak. A kollégium a diákélet tényleges központjává vált.
A kollégium igazgatói 1954-tõl:
1954 - 1960 | Tóth Béla | ||
1960 - 1962 | Szemes Dezsõ | ||
1962 - 1981 | Domiczi János | ||
1981 - 2000 | Dr. Németh István | ||
2000 - 2009 | Dr. Nagy István | ||
2009 - | Nyerges László |
Hírek
feltöltés, csinosítgatás, alakítgatás folyamatban:)